Hőségben történő munkavégzés – Munkáltatói kötelezettségek és gyakorlati tanácsok

A nyári hőség évről évre egyre nagyobb kihívást jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára. A magas hőmérséklet nem csupán kellemetlen, hanem jelentős munkavédelmi kockázatot is jelenthet. A tartós hőterhelés csökkenti a koncentrációt, rontja a fizikai teljesítőképességet, növeli a hibázás és a munkabalesetek kockázatát, súlyosabb esetben pedig hőkimerüléshez vagy akár életveszélyes hőgutához is vezethet.

A munkáltatók számára ezért nem csupán ajánlott, hanem jogszabályban előírt kötelezettség a munkavállalók egészségének védelme a meleg időjárás idején. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, a jogszabályi előírásokat és azokat a gyakorlati intézkedéseket, amelyekkel jelentősen csökkenthető a hőség okozta egészségkárosodások és munkabalesetek kialakulásának veszélye.

Miért veszélyes a hőség?

Az emberi szervezet folyamatosan igyekszik fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet. Meleg környezetben, különösen fizikai munkavégzés során azonban a szervezet jelentős többlethőt termel. Ha ezt a hőt már nem képes megfelelően leadni, kialakulhat a túlmelegedés.

A hőség hatására:

• fokozódik a verejtékezés és a folyadékvesztés,
• nő a pulzusszám és a keringési rendszer terhelése,
• romlik a koncentráció,
• lassul a reakcióidő,
• csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség,
• nő a figyelmetlenségből eredő munkabalesetek száma.

A magas hőmérséklet különösen veszélyes fizikai munkát végzők, szabadtéren dolgozók, idősebb munkavállalók, valamint krónikus betegségben szenvedők számára.

Mitől függ valójában a hőterhelés?

Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag a levegő hőmérséklete számít, azonban ez tévedés.

A munkavállalót érő hőterhelést együttesen befolyásolja:

• a levegő hőmérséklete,
• a levegő páratartalma,
• a légmozgás,
• a napsugárzás,
• a technológiai hősugárzás,
• a végzett fizikai munka intenzitása,
• a viselt ruházat és egyéni védőeszközök,
• valamint a munkavállaló életkora, egészségi állapota és fizikai erőnléte.

Ezért fordulhat elő, hogy két azonos hőmérsékletű munkahely teljesen eltérő megterhelést jelent.

A munkavédelmi jogszabály ezért nem kizárólag a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem az úgynevezett effektív hőmérséklet (EH), illetve korrigált effektív hőmérséklet (K(EH)) alapján értékeli a munkahely klímáját.

Mikor minősül egy munkahely melegnek?

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet alapján melegnek minősül a munkahely,

• ha zárt térben a korrigált effektív hőmérséklet (K(EH)) meghaladja a 24 °C-ot, vagy
• szabadtéri munkavégzés esetén a napi középhőmérséklet legalább egy napon keresztül meghaladja a 25 °C-ot, és az országos tisztifőorvos hőségriasztást vagy figyelmeztetést adott ki.

A munkáltató legfontosabb kötelezettségei

Megfelelő hőmérséklet biztosítása

A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkaterületek hőmérséklete a munkavégzés teljes időtartama alatt megfeleljen az emberi szervezet számára, figyelembe véve:

• a munka jellegét,
• a fizikai megterhelést,
• valamint a munkavállalók egészségvédelmét.

Munkaszervezési intézkedések

A megelőzés egyik legfontosabb eleme a megfelelő munkaszervezés.

Melegnek minősülő munkahelyeken a munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

Ez nem csupán adminisztratív előírás.

A pihenőidő célja, hogy a szervezet belső hőtermelése csökkenjen, miközben a hőleadás felgyorsuljon, ezáltal mérséklődjön a hőkimerülés kialakulásának veszélye.

A pihenőidőt lehetőség szerint:

• árnyékos,
• hűvösebb,
• jól szellőző helyen

célszerű eltölteni.

Védőital biztosítása

Az egyik legismertebb munkáltatói kötelezettség a védőital biztosítása.

Melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként biztosítani kell a folyadékpótlást.

A jogszabály szerint erre elsősorban 14–16 °C-os ivóvíz alkalmas.

Alternatívaként adható:

• azonos hőmérsékletű alkoholmentes ital,
• legfeljebb 4% cukortartalommal,
• vagy mesterséges édesítőszerrel készített ital.

Fontos tudni, hogy a túlzott cukorfogyasztás és a magas koffeintartalmú italok nem alkalmasak a megfelelő folyadékpótlásra, sőt elősegíthetik a kiszáradást.

A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat kisebb étkezésekkel is célszerű pótolni.

A védőital fogyasztásához minden munkavállaló részére saját ivópoharat kell biztosítani.

Védelem a napsugárzás és hősugárzás ellen

A munkáltatónak gondoskodnia kell arról is, hogy a dolgozókat ne érje indokolatlan mértékű napsugárzás vagy technológiai hősugárzás.

Ennek eszközei lehetnek például:

• árnyékolók,
• napellenzők,
• ponyvák,
• sátrak,
• hővédő burkolatok,
• megfelelő szellőztetés,
• légtechnikai rendszerek.

Hőalkalmazkodás – amit sokan elfelejtenek

A jogszabály külön rendelkezik az úgynevezett hőalkalmazkodásról.

Amennyiben:

• új munkavállaló kezd dolgozni meleg munkahelyen,
• vagy valaki három hétnél hosszabb távollét után tér vissza,

nem célszerű azonnal teljes terheléssel munkát végeznie.

A szervezetnek időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.

Ezért az első időszakban rövidebb munkaperiódusokat, kisebb terhelést kell biztosítani, majd körülbelül két hét alatt fokozatosan kell elérni a teljes munkaterhelést.

Szabadtéri munkavégzés

A szabadtéren dolgozók különösen veszélyeztetettek.

Építőipari kivitelezéseken, mezőgazdasági munkák során, útépítésnél, fakitermelésnél vagy hulladékszállításnál célszerű:

• a legmelegebb időszakban (11–15 óra között) csökkenteni a közvetlen napsütésben végzett munkát;
• árnyékos pihenőhelyet kialakítani;
• szükség esetén forgó munkarendet alkalmazni;
• biztosítani a folyamatos folyadékpótlást;
• könnyű, világos színű ruházatot viselni, amennyiben ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést;
• a fejet és a tarkót árnyékoló fejvédőt alkalmazni.

Zárt téri munkahelyek

A veszély nemcsak a szabadban jelentkezik.

Raktárakban, üzemcsarnokokban, műhelyekben vagy gyártócsarnokokban gyakran a technológiai hőkibocsátás okozza a legnagyobb problémát.

Ilyen esetekben kiemelten fontos:

• a megfelelő szellőzés,
• a légtechnikai rendszerek működtetése,
• a klímaberendezések rendszeres karbantartása,
• tisztítása,
• fertőtlenítése,
• valamint működőképességük rendszeres ellenőrzése.

A leggyakoribb hőártalmak

Napszúrás

Fedetlen fejet hosszabb ideig érő napsugárzás következtében alakul ki.

Jellemző tünetei:

• fejfájás,
• szédülés,
• hányinger,
• hányás,
• gyengeség,
• zavartság.

Hőséggörcs

Az intenzív izzadás miatt kialakuló só- és folyadékvesztés következménye.

Erős izomgörcsökkel jár, elsősorban nagy fizikai terhelés után.

Hőkimerülés

A tartós melegben végzett fizikai munka miatt kialakuló állapot.

Tünetei:

• erős izzadás,
• szapora pulzus,
• fejfájás,
• szédülés,
• gyengeség,
• zavartság.

Hőguta

A legsúlyosabb hőártalom.

Életveszélyes állapot, amely sürgős orvosi ellátást igényel.

Jellemző tünetei:

• 40 °C feletti testhőmérséklet,
• forró bőr,
• tudatzavar,
• görcsök,
• eszméletvesztés.

Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni, miközben meg kell kezdeni a sérült hűtését.

Összegzés

A hőség elleni védekezés nem kizárólag jogszabályi kötelezettség, hanem a biztonságos munkavégzés alapvető feltétele. A megfelelő munkaszervezés, a rendszeres pihenőidők, a folyamatos folyadékpótlás, az árnyékolás, a munkavállalók oktatása és a hőártalmak korai felismerése jelentősen csökkentheti a rosszullétek és a munkabalesetek kialakulásának kockázatát.

Az Extend Safety Kft. szakemberei készséggel segítenek ügyfeleiknek a hőségben történő munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelmények értelmezésében, hogy a nyári időszakban is biztonságos és jogszabályoknak megfelelő munkakörnyezetet alakíthassanak ki.